Main Index: Hungarian Bible

Zsoltárok 49

[1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35] [36] [37] [38] [39] [40] [41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] [55] [56] [57] [58] [59] [60] [61] [62] [63] [64] [65] [66] [67] [68] [69] [70] [71] [72] [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] [85] [86] [87] [88] [89] [90] [91] [92] [93] [94] [95] [96] [97] [98] [99] [100] [101] [102] [103] [104] [105] [106] [107] [108] [109] [110] [111] [112] [113] [114] [115] [116] [117] [118] [119] [120] [121] [122] [123] [124] [125] [126] [127] [128] [129] [130] [131] [132] [133] [134] [135] [136] [137] [138] [139] [140] [141] [142] [143] [144] [145] [146] [147] [148] [149] [150]

49:1 Az éneklõmesternek, a Kóráh fiainak zsoltára.

49:2 Halljátok meg ezt mind ti népek, figyeljetek mind ti, e világ lakói!

49:3 Akár közemberek fiai, akár fõemberek fiai, együtt a gazdag és szegény.

49:4 Az én szájam bölcsességet beszél, szívemnek elmélkedése tudomány.

49:5 Példabeszédre hajtom fülemet, hárfaszóval nyitom meg mesémet.

49:6 Miért féljek a gonoszság napjain, mikor nyomorgatóim bûne vesz körül,

49:7 A kik gazdagságukban bíznak, és nagy vagyonukkal dicsekesznek?

49:8 Senki sem válthatja meg atyjafiát, nem adhat érte váltságdíjat Istennek.

49:9 Minthogy lelköknek váltsága drága, abba kell hagynia örökre;

49:10 Még ha örökké élne is és nem látná meg a sírgödört.

49:11 De meglátja! A bölcsek is meghalnak; együtt vész el bolond és ostoba, és gazdagságukat másoknak hagyják.

49:12 Gondolatjok [ez:] az õ házok örökkévaló, lakóhelyeik nemzedékrõl- nemzedékre [szállnak,] nevöket hangoztatják a földön.

49:13 Pedig az ember, még ha tisztességben van, sem marad meg; hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.

49:14 Ez az õ sorsuk bolondság nékik; de azért gyönyörködnek szavokban az õ követõik. Szela.

49:15 Mint juhok, a Seolra vettetnek, a halál legelteti õket, és az igazak uralkodnak rajtok reggel; alakjokat elemészti a Seol, távol az õ lakásuktól.

49:16 Csak Isten válthatja ki lelkemet a Seol kezébõl, mikor [az] megragad engem. Szela.

49:17 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsõsége;

49:18 Mert semmit sem vihet el magával, ha meghal; dicsõsége nem száll le utána.

49:19 Ha életében áldottnak vallja is magát, s ha dicsérnek is téged, hogy jól tettél magaddal:

49:20 [Mégis] az õ atyáinak nemzetségéhez jut, a kik soha sem látnak világosságot.

49:21 Az ember, még ha tisztességben van is, de nincs okossága: hasonlít a barmokhoz, a melyeket levágnak.